page_banner

termék

Fenilacetilén (CAS#536-74-3)

Kémiai tulajdonságok:

Molekuláris képlet C8H6
Moláris tömeg 102.133
Sűrűség 0,95g/cm3
Olvadáspont -44,8 ℃
Boling-pont 142,4°C 760 Hgmm-en
Lobbanáspont 31,1 °C
Vízben való oldhatóság OLDHATATLAN
Gőznyomás 7,02 Hgmm 25°C-on
Törésmutató 1.541
Fizikai és kémiai tulajdonságok Megjelenés: színtelen folyadék
Használat Gyógyszerészeti intermedierként használják; Szerves szintézis

Termék részletek

Termékcímkék

Veszélyszimbólumok Xn – Ártalmas
Kockázati kódok R10 – Tűzveszélyes
R36/37/38 – Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.
R40 – A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított
R65 – Ártalmas: Lenyelve tüdőkárosodást okozhat
Biztonsági leírás S16 – Gyújtóforrástól távol tartandó.
S26 - Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.
S36/37/39 – Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni.
S45 - Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
ENSZ-azonosítók UN 3295

 

 

Fenilacetilén (CAS#536-74-3) bevezetése

minőség
A fenacetilén szerves vegyület. Íme a fenil-acetilén néhány tulajdonsága:

1. Fizikai tulajdonságok: A fenacetilén színtelen folyadék, amely szobahőmérsékleten illékony.

2. Kémiai tulajdonságok: A fenil-acetilén számos szén-szén hármas kötésekkel kapcsolatos reakción mehet keresztül. Halogénekkel addíciós reakción megy keresztül, például klórral addíciós reakción fenil-acetilén-diklorid keletkezik. A fenacetilén redukciós reakción is áteshet, katalizátor jelenlétében hidrogénnel reagálva sztirol képződik. A fenil-acetilén az ammónia reagensek szubsztitúciós reakcióját is végrehajthatja a megfelelő szubsztitúciós termékek előállítására.

3. Stabilitás: A fenil-acetilén szén-szén hármas kötése magas fokú telítetlenséget eredményez. Viszonylag instabil, és hajlamos spontán polimerizációs reakciókra. A fenacetilén szintén nagyon gyúlékony, ezért kerülni kell az erős oxidálószerekkel és gyújtóforrásokkal való érintkezést.

Ez a fenil-acetilén néhány alapvető tulajdonsága, amelynek fontos alkalmazási értéke van a szerves szintézisben, az anyagtudományban és más területeken.

Biztonsági információk
Fenacetilén. Íme néhány biztonsági információ a fenil-acetilénről:

1. Toxicitás: A fenil-acetilén bizonyos toxicitású, és belélegzéssel, bőrrel érintkezve vagy lenyelve bejuthat az emberi szervezetbe. A hosszú távú vagy nagy koncentrációjú expozíció káros hatással lehet a légutakra, az idegrendszerre és a májra.

2. Tűzrobbanás: A fenil-acetilén gyúlékony anyag, amely a levegő oxigénjével robbanásveszélyes keveréket képezhet. Nyílt lángnak, magas hőmérsékletnek vagy gyújtóforrásnak való kitettség tüzet vagy robbanást okozhat. Kerülni kell az olyan anyagokkal való érintkezést, mint az oxidálószerek és az erős savak.

3. Kerülje a belélegzést: A fenil-acetilénnek szúrós szaga van, amely szédülést, álmosságot és légzési kényelmetlenséget okozhat. Működés közben jó szellőzést kell fenntartani, és kerülni kell a fenil-acetilén gőzeinek vagy gázainak közvetlen belélegzését.

4. Érintésvédelem: A fenil-acetilén kezelésekor viseljen védőkesztyűt, védőszemüveget és megfelelő védőruházatot, hogy elkerülje a bőrrel és a szemmel való érintkezést.

5. Tárolás és kezelés: A fenil-acetilént hűvös, jól szellőző helyen, tűzforrásoktól és nyílt lángtól távol kell tárolni. Használat előtt ellenőrizni kell a tartály épségét. A kezelési folyamat során a biztonságos üzemeltetési eljárásokat kell követni a szikrák és az elektrosztatikus töltések elkerülése érdekében.

Felhasználás és szintézis módszerek
A fenacetilén szerves vegyület. Egy benzolgyűrűből áll, amely egy acetiléncsoporthoz kapcsolódik (EtC≡CH).

A fenacetilén széles körben alkalmazható a szerves szintézisben. Íme néhány fő felhasználási terület:

Növényvédőszer-szintézis: A fenil-acetilén fontos köztes termék néhány általánosan használt peszticid szintézisében, mint például a diklór.

Optikai alkalmazások: A fenil-acetilén felhasználható fotopolimerizációs reakciókban, például fotokróm anyagok, fotorezisztív anyagok és fotolumineszcens anyagok előállításában.

A fenil-acetilén szintézismódszerei a laboratóriumokban és az iparban főként a következők:

Acetilénreakció: a benzolgyűrű arilezési és acetilenilezési reakcióján keresztül a benzolgyűrű és az acetiléncsoport összekapcsolódik, így fenil-acetilén keletkezik.

Enol átrendeződési reakció: A benzolgyűrűn lévő enolt acetilenollal reagáltatják, és az átrendeződési reakció során fenil-acetilén keletkezik.

Alkilezési reakció: a benzolgyűrűt ráhelyezzük


  • Előző:
  • Következő:

  • Írja ide üzenetét és küldje el nekünk