2-amino-3-ciano-piridin (CAS# 24517-64-4)
| Kockázati kódok | R20/21/22 – Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas. R36/37/38 – Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat. R41 – Súlyos szemkárosodást okozhat R22 – Lenyelve ártalmas |
| Biztonsági leírás | S26 - Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni. S36/37/39 – Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni. |
| ENSZ-azonosítók | 3439 |
| WGK Németország | 3 |
| HS kód | 29333990 |
| Veszélyre vonatkozó megjegyzés | Káros |
| Veszélyességi osztály | 6.1 |
| Csomagolási Csoport | III |
Bevezetés
A 2-amino-3-ciano-piridin egy szerves vegyület, amelynek szerkezeti képlete C6H5N3. Az alábbiakban ismertetjük annak jellegét, felhasználását, elkészítését és biztonsági információit:
Tulajdonságok: A 2-amino-3-cianopiridin szilárd anyag, általában fehér vagy világossárga kristály. Szobahőmérsékleten viszonylag stabil, vízben kevéssé oldódik.
Cél: A 2-amino-3-cianopiridin fontos nyersanyagként és köztes termékként használható a szerves szintézisben. Gyakran használják különféle biológiailag aktív vegyületek, például gyógyszerek, peszticidek és színezékek szintetizálására. Emellett széles körben alkalmazzák fém-ftalocianin festékek szintézisében és heterociklusos vegyületek előállításában is.
Előállítási módszer: A 2-amino-3-ciano-piridint általában úgy állítják elő, hogy kiindulási vegyületként benzaldehidet használnak, és szintetikus lépések sorozatán mennek keresztül. Egy általánosan használt módszer a benzaldehid amino-acetonitrillel savas körülmények között történő reagáltatása 2-amino-3-ciano-piridin előállítására.
Biztonsági tudnivalók: A 2-amino-3-cianopiridin használatakor és üzemeltetésekor a következő biztonsági óvintézkedésekre kell ügyelni: Irritálhatja a szemet, a bőrt és a légutakat, ezért működés közben kerülni kell a közvetlen érintkezést. Jól szellőző helyen kell használni, és kerülni kell a por belélegzését. Ugyanakkor a kezelés és tárolás során kerülje az érintkezést káros anyagokkal, például oxidálószerekkel, erős savakkal és erős bázisokkal, hogy elkerülje az esetleges veszélyes reakciókat. A vegyület kezelésekor szigorúan be kell tartani a biztonsági eljárásokat. Ha véletlenül vette be, vagy véletlenül belélegzi, időben forduljon orvoshoz.
